A TAC

TÖRTÉNET

Tatai AC

Vámosi László: Esterházy Miksától az új sportcsarnokig

A Tatai Atlétikai Club története röviden

I. Sportegyesületek létrejötte-a Felvidék szerepe

Az első magyarországi sportegyesületnek az 1510-ben alakult késmárki lövészegyletet kell tekinteni. „A sportegyesületek egyértelműen a magyar Felvidéken indultak útjukra, Selmecbányán, Lőcsén, Körmöcbányán, Besztercebányán és Iglón. Aztán a 16. század végén már Sopron, Székesfehérvár, Pozsony és Vác is a lövészegyletek megalakulását jelzi.”(1) Így a lövészegyletekben tömörült városi polgárság a fegyverforgatást rendszeresen és szervezett keretek között gyakorolhatta. Tehát a lövészegyletek valódi létrehozója a gyakorlati élet volt.

A TAC elődje, gr. Esterházy Miksa sportegylete

A magyar sportegyleti életben a 19. század második felében rohamos fejlődés következett. A német ún. szobai testedzés egyre jobban eltolódik az angolszász szabadtéri edzés felé, melynek magyarországi élharcosa a tatai gr. Esterházy Miksa volt. Esterházy, az angol és amerikai sportélet kiadós ismeretében, 1875 júniusában a tatai birtokán megalapította a Tatai Iparosok és Iparosifjak Sportegyletét. Majd ennek gyakorlati tapasztalataira építve Budapesten létrehozta a MAC-ot (Magyar Athletikai Club). Több kutatás is azt valószínűsíti, hogy ez az Esterházy által alapított sportegylet és az 1875-ös alakulási év tekinthető a TAC elődjének, amely 35 évvel megelőzi az 1910-es, eddig hivatalosan használt alakulási évet!) Visszatérve a tatai iparos egylethez, az alapszabályában világos célokat és nemes törekvéseket jelöltek meg, „az iparososztályt, barátságos és szabad ég alatti edző játékok által társítani. Az iparost az üde lég élvezetével összekapcsolt alkalmas mozgásban részesíteni.”(2) A szabadidősport célját és hasznosságát ma sem lehetne egyértelműbben meghatározni. Az egyletben, hétvégeken 50-60 tatai felnőtt és tanonc űzte a méta elnevezésű sportot, amely folyamatosan hozzájárult edzettségük fokozásához is. A klub elnöke Farkas Ferenc, a titkár pedig Vigh János volt, a kék-sárga (arany) szín és a griffmadár mint címerállat pedig megegyezett az Esterházyak családi címerével.

II. A Tatai Atlétikai Club megalakulása(?) változó elnevezések

A 19. század utolsó éveiben sorra alakultak a sportegyesületek, 1890-ig mintegy 40 magyar városban jött létre atlétikai klub, köztük Komáromban és Esztergomban is. Ekkor több tényező együttes hatása is segítette a szervezett magyar sportmozgalom erősödését. Az egyik az iskolai testnevelés kötelezővé tétele, a másik az olimpiai eszme életre hívása és az első újkori olimpiai játékok rendezésének felajánlása Magyarországnak, a harmadik pedig az ezeréves Magyarország ünnepe, melyben a testnevelés és sport kiemelt szerepet kapott.

A századfordulót követő években a két község Tata és Tóváros is külön-külön élte mindennapjait. Tatán már 1907-ben megalakult a TTK, (Tata-Tóvárosi Testedzők Köre) majd 1910-ben Tóvároson a Tata-Tóvárosi Atlétikai Club. Az új egyesületről a következő években szinte alig lehet érdemleges információt találni, csupán egy-egy alkalmi futballmérkőzés illetve atlétikai versenyt említenek pár sorban a helyi újságok. A folyamatos működést nehezítették a világháborús körülmények és különösen az, hogy több sportvezetőt és játékost behívtak katonának.

A Tata-Tóvárosi Híradó 1919. 8. száma hírül adja, hogy az újjáalakult TAC elnökévé Bart Istvánt, titkárnak pedig Leopold Sándort választották és futball-, atlétikai-, úszó-, sakk-, tenisz- és turista szakosztályokat is alakítottak. (Az 1950-es évek városvezetése ezt az eseményt tartotta a TAC alakulási évének, melyről több korabeli dokumentum is tanúskodik!) „Azonban fél év sem telik el és a TAC, Pyber Béla személyében új elnököt választott, a titkár pedig dr. Mihály Géza lett, aki 1920-1946-ig tölti be ezt a tisztséget.”(3)

Ezekből az évekből említésre érdemes, hogy 1920 szeptemberében dr. Karafiáth Jenő államtitkár egyik nemzetgyűlési beszédében a „létrehozandó Testnevelési Főiskola helyszínéül Tata-Tóvárost hozta javaslatba.”(4) A TAC vezetősége támogatásáról biztosította a kiváló sportvezető javaslatát. „A főiskola ügyében 1924-ben még egyszer felcsillant a remény, hiszen akkor már az államtitkár az Országos Testnevelési Tanács elnöke volt, de az új intézménynek végül Budapest adott otthont.”(5)

A város sportéletének megélénkülését tükrözi a TTK többszöri újjáalakulása, egyesülése és névváltoztatása. Jó példa erre a TTK futballcsapata, amely az 1920-as években a területi MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) bajnokságban játszott MOVE-TTK néven, „majd 1925-től újra TTK névvel az MLSZ Nyugat-magyarországi Kerület Győri alosztályában.”(6)

„A TAC folyamatos létesítménygondjainak megoldására jó ötletnek bizonyult az Agostyáni utcai honvéd laktanya parancsnokságának javaslata a katonai gyakorlótér egy részének, az ún. Homokrosta területén történő pályaépítésre. A létesítmény futballpályát és 400 személyes fedett lelátót foglalt magában, melynek avatását 1921. május 22-én tartották a Székesfehérvári Katonaválogatott - TAC mérkőzéssel, melyen a vendégek 4:2-re győztek.”(7) Majd a következő években újabb fejlesztések következnek, a fedett lelátó 600 férőhelyesre bővült, valamint teniszpályák, öltözők és szertár is épült az Országos Testnevelési Tanács és a tatai Takarékszövetkezet 40 millió korona támogatásával. Az új létesítmény, a jobb lehetőségek vonzották a jó futballistákat a TAC-hoz, melynek eredményeként az 1930-as évekre kiváló csapata volt a városnak. 1936-ig a dunántúli I. osztályban játszottak, majd a kiesést követően az ún. Dunaszakasz következett. Ezzel egy időben előremutató cikk jelent meg a helyi újságban: „A tatatóvárosi futballcsapatok az utóbbi időben nagyon gyengén szerepeltek. Ez arra késztette a helyi sportembereket, hogy a tatatóvárosi futballsport megmentése érdekében felvetették a két egyesület, a TAC és a TTK közti fúzió kérdését.”(8)

A fúzió gondolata mögött inkább a két község egyesítési törekvéseit kell keresni. Ezt követően felgyorsultak az események, mindkét egyesület egyetértett a másikkal való egyesüléssel. „Az alakuló közgyűlést 1938. április 10-én tartották az Ipartestület székházában. A résztvevők a Tatatóvárosi Sport Egylet nevet és a fekete-fehér egyesületi színeket fogadták el. Az új egyesület elnöke dr. Reviczky István lett.”(9)

A második világháború megpróbáltatásai visszavetették a város sportját. A sportolók nagy része, a sportot támogató mecénások közül többet vagy behívták katonának vagy elvitték munkaszolgálatra. Ezekben az években inkább csak a piarista főgimnáziumban 1924-ben Öveges József alapította Révai Sport Club és a Levente Egyesület fejtett ki sporttevékenységet.

III. 1945-ös fordulat - megszűnés, káros széttagoltság

A nagy világégést követően a TAC sportlétesítmények szomorú képet mutattak, leégett lelátó, eltűnt deszkakerítés, az öltözők romokban és a pálya a belövésektől gödrökkel volt teli. A sportolók közül többen soha nem tértek haza.

„1945. július 28-án, a Keresztény Polgári Körben megalakult a MÁV-TAC-MADISZ, a város háború utáni első sportegyesülete, dr. Mihály Géza elnök irányításával.”(10) Ezekben az években a TAC-nak a labdarúgáson kívül úszó-, atléta-, vízilabda-, és birkózó-ökölvívó szakosztálya is volt. Eközben Tatát egyre többször emlegették országos sportvezetői körökben a leendő olimpiai felkészítés helyszínéül, még Elek Ilona a neves vívó is megszólalt Tata mellett, „azért esett Tatára a választás, mert olyan párás éghajlatú helyet kerestek, ami legjobban hasonlított London éghajlatához.”(11)

Erre az időszakra esik - rövid működést követően - a MÁV-TAC-MADISZ megszűnése és létrejött a csak labdarúgó szakosztályt működtető Szakszervezeti TAC, melynek elnöke Dojcsán Imre lett, a labdarúgó szakosztályt Cserfői Imre és Hüttner László vezették. Az egyesület folyamatosan súlyos pénzügyi és vezetői gondokkal küzdött és előrevetette árnyékát a szétesés lehetősége, amely 1952 tavaszán be is következett, hiszen követve a hibás országos tendenciát, cégenként szervezett egy-két szakosztályos kisegyesületek jöttek létre, így a Postás, a Törekvés, a Cipőgyár, a Textiles, a Gyógyszertári Központ, a Vízmű, a Vörös Meteor, AKÖV, valamint a Spartacus. Ezek a névjelölések szoros helyi, vállalati kötődést is feltételeztek. Ez a széttagoltság azonban rendkívül sok kárt okozott a város sportéletében, hiszen nagy részük életképtelen volt, ezzel a TAC név is feledésbe merült.

IV. A Tatai Atlétikai Club újjászervezése

Az 1960-as évek végén egyre többször és egyre több helyen felvetődött az egységes városi sportegyesület létrehozásának lehetősége. Erről dr. Nagy Sándor, korábbi TAC elnök 1985 novemberében így nyilatkozott a Dolgozók Lapja megyei újságnak: „a kis egyesületekből egy nagy alakult 1971. október 23-án, mely újra TAC lett. Eck Tibor lett az ügyvezető elnök, én pedig az elnök, ez azóta is így van. Tizennégy éve labdarúgó-, kajak-kenu-, asztalitenisz-, vívó-, sakk-, súlyemelő-, tájfutó- és kosárlabda szakosztályokkal indultunk és ez máig sem változott.” Pár év alatt a TAC az ismeretlenségből újra országosan elismert sportegyesület lett, az országos ranglistán a 37. helyre került.

Az egyesület vezetősége 1985. novemberi ülésén sikeres időszakról adott tájékoztatást, „megépült az atlétikai pálya, a füves futballpálya, a kajak-kenu tanmedence, a kosárlabda- és kézilabda pálya, valamint a Május 1. út mellett az AGROKER átalakított épületében a tornaterem, az edzőterem az öltözőkkel és fürdővel. A szakosztályok közül a súlyemelő az NB-I-be került, világ- és Európa- bajnokokat nevelt, a kajak-kenu szakosztály válogatottakat adott, a kosarasok 1977-ben, a vívók 1978-ban, míg a női kézilabda csapat 1979-ben került az NB-II-be.”

A TAC történetében az 1980-as évektől sikerek és eredménytelenségek, szakosztályok megszűnése, önállósodása, valamint súlyos pénzügyi nehézségek váltogatták egymást. Az időszak egyesületi elnökei - dr. Nagy Sándor, Molnár László és Kiss János - nagyon sok erőfeszítést tettek a stabilabb helyzet megteremtése érdekében, új támogatók kapcsolódtak az egyesülethez, a tornatermi edzéseket igénylő szakosztályok a város különböző oktatási intézményeinél bérelt termekben tarthatták edzéseiket. Ennek ellenére a ’80-as évek végére jelentős pénzügyi nehézségek keletkeztek a TAC-nál és a vezetőség jobbnak látta, ha egyesülést kezdeményez az 1962-től működő Tatai Honvéd Rákóczi SE-vel és így 1986-ban létrehozták az új egyesületet a Tatai Honvéd Atlétikai Clubot, a THAC-ot.

Annak ellenére, hogy „a pénzügyi feltételek nem adtak lehetőséget kiemelkedő sportolók versenyeztetésére”(12) a labdarúgók a ’90-es évektől NB-III-ban és 2002-ben NB-II-ben is sikeresen szerepeltek, majd az egyesület 2008-ban súlyos pénzügyi gondokra hivatkozva a labdarúgó szakosztályt megszüntette és a továbbiakban csak a gyerekfocit támogatta. Az egyesület történetében a súlyemelők érték el a legkiválóbb eredményeket, hiszen az 1990-es évek végéig, amikor a szakosztály beszüntette működését, 1980-ban magyar csapatbajnokságot nyertek, a tatai súlyemelők közül többen egyéni világ- és Európa-bajnokságot és magyar bajnoki címeket szereztek (Sólyomvári János, Varga Lajos, Mészáros János, Fodor Ferenc, Majorits József, Benedek Olimpia, Kozma Edina és mások).

Sok elismerést hozott a THAC számára a másik sikersportág, a kajak-kenu is, amely 2008-ban kilépett az egyesületből és a Tatai Hódy Sportegyesületben folytatták az igen színvonalas és eredményes tevékenységüket. (erről részletesen olvashatnak a Tatai Patrióta 2015/1. számában) A vívók is a kiemelten eredményes szakosztályok közé tartoznak, az önálló klubként való működésig, kiváló szakmai munkát végeztek a THAC-nál. (róluk is részletesen olvashatnak a Tatai Patrióta 2015/2. számában)

Az egyesület kézilabda szakosztályai mögött több évtizedes múlt áll, a női és férfi szakág mindig képes volt kiemelkedő eredményeket produkálni. A férfiak 2006-ban megnyerték az NB-I/B-t és kétszer, 2007-ben és 2010-ben feljutottak a magasabb osztályba, majd egy év után, a kiesést követően az NBI/B-ben szerepelnek. A női szakosztály a kilencvenes évek közepén megszűnt, majd 2012-ben újraalakult és az NB II-es mezőny tagja lett. 2015-ben és 2016-ban a csapat második helyen végzett az NBII északi csoportjában, majd egy jelentős átszervezés után 2016 őszétől a megyei bajnokságban szerepel. Mindkét szakág, elsősorban a Kőkúti Általános Iskolának köszönhetően igen erős szakmai utánpótlással bír.

A kosárlabda szakosztály, mintegy másfél évtizedes szereplést követően 1984-ben megszűnt, a tájékozódási futók pedig 2005-ben kiváltak a THAC-ból és önálló egyesületet hoztak létre.

Az aikido szakosztály egyesületen belüli tevékenysége több, mint két évtizedre tekint vissza. A folyamatos és kiváló szakmai munka letéteményesei Elsner László hat danos és fia László négy danos mesterek.

A sakk szakosztály az 1998-as újjáalakulást követően 2009-ben NB-I6B-ben szerepelt, olyan kiváló sakkozóval, mint Bokros Albert nemzetközi mester.

A judósok az 1980-as évektől, mintegy két évtizedig működtek sikeresen - Ónody Beáta, Szerencse Mónika, Essőssy Ákos, Szeles Viktor, Kun Szilárd és mások - válogatott szintű versenyzőkkel.

A következő években a THAC működésének alaphangját meghatározták a nehéz pénzügyi körülmények, a támogatások csökkenése és az emelkedő fenntartási költségek. Ezt a súlyos problémát csak 1995-re, Kiss János elnöksége idején sikerült stabilizálni. A 2006. május 29-i közgyűlésen többen azt hangoztatták, hogy „ha nincs pénz, akkor szakosztályokat kell megszüntetni.” 2007. év legnagyobb eseményének nevezte a THAC vezetősége a Május 1. úti tornacsarnok és a központi épület felújítását, „melyet a labdarúgó pályák eladásának vételárából fedeztek.” A 2007. május 31-i közgyűlés az 1995-óta elnökként dolgozó Komáromi Lajost újra ügyvezető elnöknek választotta.

A THAC 2010. december 21-én tartotta centenáriumi ünnepségét. „Az ünneplők soraiban foglaltak helyet a tatai egyesület egykori elnökei, dr. Nagy Sándor, Molnár László, Kiss János, továbbá olimpikonjai, az egykori és jelenlegi sikersportágak sikeres sportolói.” (13) Czene Attila, sportért felelős államtitkár oklevéllel köszöntötte a sportegyesületet.

Egy év múlva 2011. december 9-én, a lemondott Komáromi Lajos helyett az egyesület Lázár Ottót választotta elnöknek, aki a következő időszak fő feladatának tekintette „a klub nevét és címerét illetően visszatérni a gyökerekhez, és a jövőben újra a Tatai Atlétikai Club néven való működést. Stabilizálni kell az egyesület működését és lépéseket kell tenni a szükséges anyagi források megteremtése érdekében. Az önkormányzattal való együttműködést fel kell újítani és új elemekkel gazdagítani.”

V. Új sportcsarnok és labdarúgó centrum épül

Tata város sporttörténete legnagyobb beruházása kezdődött 2014 végén, amikor elkezdődött a TAC sportcsarnok építése. Az alapkőletételen, Michl József Tata város polgármestere elmondta, hogy „a 650 millió forintos beruházás 70 százalékát TAO pályázaton nyerte el a TAC, a 200 millió forintos önerőt a város költségvetése biztosítja. A beruházás első ütemében épül a 2700 négyzetméter alapterületű csarnok és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítmények egy része. A Kőkúti Általános Iskola és a Református Gimnázium közelségében épülő sportcsarnokban 500 férőhelyes lelátókat helyeznek el, így délelőtt tornaórákat, délutánonként a hétvégékkel együtt a TAC NB-I/B-s férfi- és NB-II-es női csapatai használhatják edzésekre és bajnoki mérkőzésekre.” A multifunkcionális sportcsarnok a versenysport kiszolgálása mellett, a szabadidősportok illetve a kulturális és céges rendezvények otthona is lesz - nyilatkozta Lázár Ottó, a TAC elnöke az alapkőletételt követő sajtóbeszélgetésen.

Új beruházásként épül a Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakképző Iskola és szomszédságában a TAC labdarúgó centrum is. Az MLSZ pályázatán Tata város önkormányzata a TAC-al együtt támogatást nyert. „Jelentős támogatást nyertünk, az önkormányzat 25 millió forintos önrésszel járult hozzá a megvalósításhoz. A pályára égetően szükség van, miután a város központjában levő objektumot a klub eladta” - mondta Michl József polgármester az új létesítmény átadásán. Lázár Ottó lemondását követően 2018 nyarán az egyesület elnöke Hanesz József lett.

Felhasznált irodalom:
  • 1., 2. Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története - Budapest 1942. 139.o.
  • 3-10. Körmendi Géza-Süttő Olivér: Sportegyesületek és sportélet - Tata-Tóvároson 1910-1985. 9., 11., 33., 42. o.
  • 11. Elek Ilona-Elek Margit: Így vívtunk mi. - Budapest 1968. 76. o.
  • 12. THAC közgyűlési jegyzőkönyvek
  • 13. 24 ÓRA megyei napilap - 2010. december 22. 1. o.
  • 100 éves a THAC elnöki beszámoló-2010
  • Váradi Mihály-Marton László: A tatai edzőtábor szerepe a magyar sportéletben. - Tata Barátainak Köre Évkönyve 1982.
Az egyesület névváltozásai:
  • 1910.: Tata és Tóvárosi Atlétikai Club (TAC)
  • 1945.: MÁV-TAC-MADISZ
  • 1948.: Szakszervezeti TAC
  • 1971.: Tatai Atlétikai Club
  • 1988.: Tatai Honvéd Atlétikai Club (THAC)
  • 2011.: Tatai Atlétikai Club (TAC)

Friss információk a Facebook-on!

Friss információk a Facebook-on!

Cím

2890
Május 1. út - Keszhelyi út sarka
Tata, Hungary
Komárom-Esztergom Megye

Kapcsolat

Email: info@tataiac.hu
Tel.: +36 34 657 069

Linkek

TAO
Kapcsolat